Extra materials about climate-HUN

  • Éghajlatváltozás Magyarországon

     

    Elkészült a következő évtizedekre vonatkozó Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiáról szóló terv, amely egy sor a felmelegedést megakadályozó intézkedést foglal magában.

    A több mint 200 oldalas anyag (pdf) elkeserítő előrejelzést tartalmaz.

    Kiderül belőle, hogy az évszázad közepéig nyáron 1,4-2,6, illetve ősszel 1,6-2 Celsius-fokkal lehet melegebb, az évszázad végére pedig akár 4 fokos lehet a többlet. A fagyos napok száma közben csökkenni, a nyári napok és a hőhullámos napok száma pedig növekedni fog. Éppen ezért nemzetközi és országos szinteken lépéseket kell tenni, amelyek érintik az ipar, a közlekedés, a lakosság, a mezőgazdaság energiafogyasztását és -kibocsátását. Kiemelten fontos a dekarbonizáció, ami az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését jelenti.

    Magyarország a legsérülékenyebbek közé tartozik

    A tervezet Magyarország számára többek között a következő célt tűzi ki: "felkészülni  az elkerülhetetlenre, megelőzni az elkerülhetőt!". Magyarország ugyanis az éghajlatváltozás valószínűsíthető következményeit tekintve Európa egyik legsérülékenyebb országa.

    A várható magyarországi hatások természeti, társadalmi és gazdasági következményeinek megakadályozása érdekében az alkalmazkodás és a felkészülés kulcsfontosságú elsősorban a vízgazdálkodás, a mezőgazdasági termésbiztonság, valamint a természeti értékek és az emberi egészség  megóvása érdekében, ezért ezek a területek már rövid távon is meghatározzák a döntéseket.

    Észrevehető változásokon megy át Magyarország éghajlata, derül ki a meteorológiai szolgálat egy unalmasnak tűnő módszertani közleményéből. A globális felmelegedés kettős hatással jár: a nyár egyre melegebb, a tél viszont hidegebb. Mit gondol, tényleg kiszárad az ország? És azt hitte volna, hogy a klímaváltozás nem egyformán hat Kelet- és Nyugat-Magyarországon?

    1.                  Magyarország tényleg melegebb hely lett tíz év alatt.

    2.                  A felmelegedés nem egyenlő mértékben érezhető az ország egész területén.

    3.                  Magyarország nem lett szárazabb, sőt.

    4.                  A csapadékmennyiség az ország egyes részein nagyot nőtt, és nemcsak az átlagosnál jobban melegedő területek lettek szárazabbak.

     

    Magyarország tényleg felmelegszik

    Méghozzá a tíz év alatt 0,32 Celsius-fokkal.

    Abban nincs változás, hogy továbbra is a július a legforróbb, aztán jön az augusztus és a június, utánuk a május és a szeptember (ebben az öt hónapban az átlagot meghaladó volt a felmelegedés). A leghidegebb még mindig a január, enyhébb a december és a legenyhébb téli hónap a február. Viszont a tizenkét hónapból tízben (ezen belül öt hónapban jóval) melegebb, kettőben kicsivel hidegebb lett.

     

    Az 1981–2010 és az 1971–2000 normál értékek közötti eltérés az országos átlagos havi középhőmérsékletekben (homogenizált, interpolált adatok alapján)

    Az 1981–2010 és az 1971–2000 normál értékek közötti eltérés az országos átlagos havi középhőmérsékletekben (homogenizált, interpolált adatok alapján)

    Fotó: OMSZ / met.hu

    Mint látható, a nyári forróság intenzívebbé vált: júliusban kiugróan, 0,73 Celsius-fokkal nőtt az átlaghőmérséklet, augusztusban 0,58 fokkal (csak júniusban volt fél fokosnál kisebb a felmelegedés). A télhez közelítve egyre enyhébb az ősz, viszont a három téli hónapból kettőben hidegebb lett.

     

    A felmelegedés nem egyenlő mértékben jelent meg az ország egész területén

    A laikusok azt hihetnék (ahogyan hittem én is), hogy nem vagyunk nagy ország, legalábbis nem annyira, hogy egy felmelegedésből ne egyformán jutna Kőszegnek és Szegednek. 

    De a laikusok tévednének.

    Nézzék csak.

     

    Az átlagos éves középhőmérséklet 1981–2010 és 1971–2000 normál időszakok közötti különbségének területi eloszlása (homogenizált, interpolált adatok alapján)

    Az átlagos éves középhőmérséklet 1981–2010 és 1971–2000 normál időszakok közötti különbségének területi eloszlása (homogenizált, interpolált adatok alapján)

    Fotó: OMSZ / met.hu

     

    A nyugat-magyarországi régiókban, az alapvetően hűvös éghajlati körzetekben láthatóan nagyobb a felmelegedés hatása, mint az alapból melegebb, napsütéses órák számában jóval előrébb járó alföldi térségekben. Kis túlzással azt is mondhatjuk, hogy ahogy haladunk kelet felé, egyre kisebb a klímaváltozás hatása (bár ez az észak-alföldi megyékre, a Nagykunságra és a szabolcsi, nyírségi tájra kevésbé igaz, mint a dél-alföldi régióra vagy a Bükk és a Zemplén térségére).

    Igaz, a változás különbsége nem jelentős: látható a skálán, hogy tized- és századfokok alapján készültek a színkódok, és a legjobban, illetve legkevésbé melegedő térségek között is csak 0,06 Celsius-fok a különbség. Érdekes, hogy a fővárosban a pesti oldal egyes részein enyhén nagyobb hőmérséklet-növekedést regisztráltak, mint a budaian. A legnagyobb felmelegedés nagyjából a Győr-Csorna-Kapuvár tengelytől északnyugatra fekvő kisalföldi régióban, főleg Mosonmagyaróvár térségében látható.

     

     

     

    Melegebb lett, de nem szárad ki az ország

    A laikus abban is téved, hogy azt hiszi, az ország elsivatagosodik, azaz egyszer lesz melegebb és szárazabb. Az 1971-2000 közötti időszakban ugyanis valójában kevesebb csapadék hullott, mint az 1981-2010-es időszakban. A különbség nem is kicsi, több mint 3 százalék.

     

    Az 1981–2010-es átlagos havi csapadékösszegek az 1971–2000-es összegek százalékában (homogenizált, interpolált adatok alapján)

    Az 1981–2010-es átlagos havi csapadékösszegek az 1971–2000-es összegek százalékában (homogenizált, interpolált adatok alapján)

    Fotó: OMSZ / met.hu

     

    A csapadék viszont láthatóan erős ingadozással növekszik: öt olyan hónap volt, amikor kevesebb eső/hó esett, és hét olyan, amikor több.

    Az is látszik, hogy jóval nagyobb a változás mennyiségében is a kilengés: három hónapban is tíz százalékot meghaladó a csapadékmennyiség növekedése, de volt olyan hónap is, amikor több mint 3 százalék volt a csökkenés. Mindezek miatt a Legszárazabb Hónap vándorserleget az előző ciklusban még csak harmadik január elvette a februártól. A legcsapadékosabb június maradt, a harmadik helyezett augusztust viszont nagyon megközelítette a szeptember.

    És aki azt érzi, hogy november többek között azért az év legpocsékabb hónapja, mert folyton esik, az jó nagyot tévedett.

     

    Nem ott van kevesebb csapadék, ahol az átlagosnál többet nőtt a hőmérséklet.

    Pedig ez is logikus lenne.

    Valójában azonban a három területből, ahol csökkent az éves átlagos csapadékösszeg normál értéke, csak egy van, ahol melegebb is lett: ez a nyugati országrész, Zalaegerszeg, Hévíz és Körmend környéke. A másik két száradó térségben egyébként nincs benne a korábban már elsivatagodástól féltett Homokhátság: az egyik Budapesten és környéke, a másik Dombóvár térsége.

     

    6. ábra Az 1981–2010-es és az 1971–2000-es átlagos évi csapadékösszegek arányának területi eloszlása (homogenizált, interpolált adatok alapján)

    6. ábra Az 1981–2010-es és az 1971–2000-es átlagos évi csapadékösszegek arányának területi eloszlása (homogenizált, interpolált adatok alapján)

    Fotó: OMSZ / met.hu

    Az is látszik, hogy a Tisza térségében, illetve vízgyűjtő területén nőtt legnagyobb mértékben a csapadék mennyisége. Ezen belül egyrészt a Bükk és Zemplén térségében, másrészt Szolnok környékén lett csapadékosabb az időjárás, valamint Debrecen-Nyíregyháza térségében. Illetve van egy kisebb terület a Dél-Alföldön, Mórahalom és Tompa térségében, ahol az éves 3,2 százalékos átlagot nagyjából kétszeresen, legalább 6 százalékkal nőtt a csapadékmennyiség. Igaz, ezek a területek eleve sokkal szárazabbak, mint például a nyugat-dunántúli Alpokalja, így itt egy nagyobb százalékos növekedés nem feltétlenül jelenti azt, hogy abszolút értékben is több volt az eső vagy a hó.

     

    Forrás: https://index.hu/tudomany/2015/04/23/globalis_felmelegedes_klimavaltozas_magyarorszag_meteorologia_szarazsag_hoseg/