Málta – élménybeszámoló

2022. július 4-15-ig lehetőségem nyílt az Erasmus+ Mobilitás programban részt venni.A program keretében Máltára utaztam, és az Executive Training Institute (ETI Malta) képző intézmény Fluency & Language Development for Educational Staff című 2 hetes kurzusát végeztem el.

Izgatottan, nagy reményekkel és elszántsággal vágtam neki ennek a két hétnek. Elsődleges célom az volt, hogy a régen használt, alaposan megkopott angol nyelvtudásomat felfrissítsem, újra élesszem annak érdekében, hogy pedagógiai munkám során ezt kamatoztatni tudjam. További elvárásom volt még, hogy megismerjem a máltai kultúrát, az ott élő embereket, és új nemzetközi, szakmai és emberi kapcsolatokat alakítsak ki ott tartózkodásom során.

Visszatérve hazámba, úgy érzem, jóval többet kaptam ettől a programtól, mint amit vártam. Egyik ámulatból a másikba estem, oly sok pozitív inger ért, amit időbe telik feldogozni.

A tanfolyam kezdete előtti hétvégén érkeztem meg az országba, így volt egy kis időm ráhangolódni az ottani környezetre. Már az első napon rengeteg csodát láttam. St.Julian’s – ben egy vendégházban szálltam meg, az ETI- től 9 perc sétára. A szállás elfoglalása után nyakamba vettem a várost, és nem győztem gyönyörködni a természetben, a nyüzsgő kis városkában. A bal oldali közlekedést is meg kellett szoknom. Felkerestem az iskolát, fejembe kódoltam a menetirányt, hogy az iskolakezdésre már könnyedén odataláljak.

A hétvégi akklimatizálódás után, hétfőn egy kis izgalommal indultam el az ETI- be. Milyen csoportba kerülök, megértem- e, amit mondanak? Szerencsére ez az izgalom gyorsan  elmúlt, mert nagyon kedvesen fogadtak bennünket, és egészen jól megértettem a fontos információkat.

Miután megtörtént a csoportok elosztása, elvonultunk a tantermünkbe, az első nap innentől kezdve itt folytatódott. Négy német úrral kerültem egy csoportba, és a nyelvtanárunk egy magyar hölgy volt. Bemutatkozással kezdtük a tanfolyamot, ami már az elején rendkívül jó hangulatban telt. Eleinte félve mertem megszólalni, jól mondom- e, amit mondok ? Görcsösen törekedtem arra, hogy pontosan fejezzem ki magam. Szerencsére a tanárunk már az elejétől arra biztatott, hogy elsősorban nem a tökéletes nyelvhelyességen van a hangsúly, hanem a lényeg a folyamatos beszéd. Napról napra sikerült ezt megértenem, elfogadnom, és egyre bátrabban kezdtem el beszélni.

Az órák rendkívül változatosak, mozgalmasak voltak. Sok gyakorlati feladattal, aktuális témákról beszélgetve telt a képzés. Minden reggel azzal kezdődött, hogy megbeszéltük ki hol járt az előző délután, milyen kulturális, szabadidős tevékenységet végzett, milyen élményeket szerzett. Ez a kezdés rendkívül hangulat emelő, stresszoldó volt. A sok beszélgetésen túl nyelvtanárunk nagy hangsúlyt fektetett a hallás utáni megértésre is. Rengeteg hanganyagot hallgattunk érdekes témákat érintve, amiről aztán beszélgettünk, és különféle szituációs helyzeteket oldottunk meg . A kedvenceim közé tartoztak, amikor egy adott szituációt párbeszédes formában kellett eljátszani. Nagyon tetszettek ezek a kreativitást igénylő feladatok. Természetesen azért minden napra jutott egy kis nyelvtan is, szintén egy- egy témához kapcsolódóan. Ez szintén nem volt unalmas és száraz, mivel a nyelvtani szabályok felidézése után azonnal beépítettük azt a gyakorlatba.

A tanórák szüneteiben is jókat beszélgettünk a csoporttársakkal kötetlenül, hétköznapi témákat érintve, valamint szakmai kérdésekben is tapasztalatot cseréltünk.

A második héten német csoporttársaimat felváltották lengyel kollégák. Ezen a héten már 3 lengyel hölggyel tanultam együtt. Ők is nagyon kedvesek voltak, velük is fantasztikus légkörben telt a képzés. Sajnos ezen a héten történt egy nem várt változás is. A nyelvtanárunk egy kisebb balesetet szenvedett, ami miatt nem tudta folytatni munkáját, így a hét közepétől egy új tanárt kaptunk. Ő egy dél- afrikai hölgy volt, akivel szintén gyorsan megtaláltuk a közös nevezőt. Vele is csodás hangulatban teltek az órák, és csak úgy repült az idő. A képzés egyetlen percét sem éreztem unalmasnak, vontatottnak, minden nap nagyon tartalmas volt, és gyorsan eltelt. Szívesen maradtam volna még! Csak pozitív dolgokat tudok megemlíteni. Úgy gondolom, amit vártam ettől a programtól, azt sokszorosan meg is kaptam. Új ismereteket, pozitív gondolatokat, bátorságot, magabiztosságot, új emberi kapcsolatokat, és rengeteg kulturális élményt.

Az ETI is szervezett két kulturális programot, az egyik a csodálatos főváros, Valletta felfedezése, a másik pedig Mdina és Rabat lenyűgöző építményeinek, utcáinak, történelmének megismerése volt. Mindkettőn részt vettem, és nem győztem szívni magamba az élményeket.

Ezen kívül minden délután útra keltem, és az előre kinézett helyekre ellátogattam. Mondanom sem kell, hogy mindenütt csak csodát láttam. Az élmény igazából leírhatatlan. Voltam Gozo és Comino szigetén, Mellieha városában, a Popeye village- ben, a Málta Nemzeti Aquáriumban és St.Paul’s Bay-en, Marsaxlokkban a kis halászfaluban, a Blue Grottonál, ami a Blue Lagoon mellett leginkább lenyűgözött a tenger leírhatatlan kék színeivel és barlangjaival. Természetesen St.Julian’s minden lehetséges kis zugát is bejártam, nagyokat sétálva és felfigyelve minden apró kis csodára.

Köszönöm az Erasmus+ programnak, hogy mindezt átélhettem, és bízom abban, hogy az itt megszerzett tudást, élményeket a jövőben munkám során  kamatoztatni tudom!

És hogy mi nekem az Erasmus+ és Málta? Tanulás, angol nyelv, nemzetközi kapcsolatok, kedves emberek, vidámság, csapatszellem, tenger, kékség, pálmafák, kaktuszok, daruk, buszok, hajók, kikötők, barlangok, finom ételek, háztető nélküli épületek, mediterrán életérzés és még sorolhatnám. Sosem feledem!